Előző posztomban tóvidéki barangolásra indultam... folytatom utam egy leheletnyire az égtől- a vizek földjén.
Megpróbálhatom elmesélni mindazt a szépséget amelytől lenyűgözve első olaszországi utazásom után rohantam a város legnagyobb nyelviskolájába olaszul tanulni.
Utolért a végzet! Szerelmes lettem egy országba és annak természeti szépségeibe, kultúrájába, művészetébe... ráébredtem mennyi varázslatos szépséget rejt magába Itália. E szerelem nehézségét ugyanaz adja mint a szépségét és ha egyszer valaki beleszeret nincs menekvés, nem lehet szabadulni tőle! Átitatódik vele az ember.
Így esik ez az észak Olaszországban elterülő vizek hazájával is: a vidék megszámlálhatatlan színben tobzódik, amelyek a napszak és az évszakok szerint a régi mesék és legendák világába kalauzolják el az idelátogatót, aki élvezheti a ma vendégszeretetét is.
Folytatom utam!