Sokan nem is tudják, hogy mennyi szépség vesz minket körül.

Naponta száguldunk el mellette autóval vagy a tömött 7-es busszal, és bizony sokan nem is tudják, a Rákóczi út egy csodálatos ékszerdobozt tartogat az idelátogatóknak.

Az Uránia eredetileg mulatónak épült, és ugyanaz tervezte, aki a tündöklő szépségű Párisi Udvart.

Néhány éve a világ 3. legszebb mozijának választották az Urániát.

A Bored Panda olvasói lelkesen szavaztak a budapesti épületre, ami olyan filmszínházakat előzött meg, mint a párizsi Louxor vagy a Detroitban álló, pazar díszítésű Fox Theatre.

Mi úgy gondoljuk, az Uránia Nemzeti Filmszínház nem érheti be a harmadik hellyel, szerintünk a legszebb az egész világon.

Az impozáns, kívülről jóval szerényebbnek látszó épület belső tere olyan gazdag díszítést rejt, ami ámulatba ejtő, és ami miatt az ember legszívesebben egy egész napot töltene bent, hogy minden apró részletet megfigyelhessen.

Tervezője ugyanaz a személy, Schmahl Henrik volt, akinek a nemrég teljesen pompájában felújított Párizsi Udvart
köszönhetjük.
Az építész itt is zseniálisan ötvözte a mór, a velencei, a gótikus és a reneszánsz építészet jegyeit – az alkotás csúcspontja a Díszterem. A mediterrán hangulatú épületen olyannyira érződik a mór hatás, hogy – mint azt az Uránia kommunikációs munkatársa, Csordás Lajos elmondta –, Isztambulban az Alhambra európai hatásáról szóló kiállításon az Uránia dísztermének egy részlete is szerepelt fotón.

A mai mozi és kulturális-művészeti központ az 1890-es évek közepén az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton eredetileg szórakozóhelynek épült, és először Oroszi Caprice Mulató, majd Alhambra néven működött, és már ekkor tartottak benne mozgóképes vetítéseket. A vállalkozás veszteséges lett, üzemeltetője, Oroszi Antal tönkrement.

1899-ben a volt mulatót felszerelték vetítőgépekkel, és megnyitották az Uránia Tudományos Színházat, amelyben korabeli filmeket vetítettek. Sőt, az első magyar filmet is itt forgatták, pontosabban az Uránia tetőteraszán. Rendezője és operatőre  Zsitkovszky Béla volt, aki saját készítésű filmfelvevő gépével forgatott. A táncz című alkotás sajnos elveszett, és csak az előadás nyomtatott szövege, a színlap, és néhány, a forgatáson készült képkocka maradt fenn, pedig olyan hírességek táncoltak benne, mint Fedák Sári és Márkus Emília.

1916-tól klasszikus filmszínházi műsorokra tért át Uránia. 1930-ban megvásárolta német UFA Filmgyár (az övé volt a Nagykörúton az UFA Színház, a későbbi Scala-Metro majd Szikra mozi is), ettől kezdve főleg UFA filmjeit játszotta. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, az az 1950-es években pedig premiermozi lett. Teljes körű felújítása a 2000-es években történt.

A mozinak a színházzal is szoros a kapcsolata, a felső emeletekre már 1905-ben beköltözött az akkori színészakadémia, és ma is itt működik a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Ezek után természetesen nem meglepő, hogy színházi előadásokat is rendeztek/rendeznek az Urániában, Strindberg Júlia kisasszony című darabját itt mutatták be először Magyarországon, 1910-ben.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház népszerű hely. Évente több mint 100 ezer nézője van, sokan érkeznek a társművészeti előadásokra , az operák, színházi előadások vagy a moszkvai Bolsoj balett előadásainak közvetítésére, de akár a koncertfilmekre is. Van, akit kifejezetten az emeleti kávézó vonz a különleges atmoszférája miatt. De a fesztiválok és filmnapok is sokakat vonzanak, szilveszterkor pedig a nézők egyik kedvelt, visszatérő programja a Berlini Filharmonikusok december 31-i koncertjének közvetítése.

Az Urániától rendszeresen kérnek engedélyt külföldi produkciók is a forgatáshoz, egy Picassóról szóló HBO produkcióban például a párizsi avandtgard balett helyszínét „játszotta”.

A vendégkönyvben pedig olyan sztárok szerepelnek, mint Pierre Richard (nemrég járt Budapesten), Claudia Cardinale vagy Klaus-Maria Brandauer.

Arra is felfigyeltek a hírességek, milyen gyönyörű az épület: Terry Gilliam Európa legszebb mozijának nevezte.